Néha még fel-felcsap bennem az alkotás örömének vacsoralángja. No, nem harsog, de olykor elsusog egy tűrhető, bár semmiben nem különleges madrigált. Ha bizakodón úgy vélem, életem feléhez értem, akkor az is elmondható, a teremtésnek lassan vége. Még viaskodik bennem az igazság és a szépség; még nem tudom, végül gyomlálatlanul, vagy kissé megszépítve hagyom hátra a kertet, vagy tán sehogy sem.
Gondja lesz rá, akinek lesz rá gondja.
friss gondolatok