...és aztán az alkalmas pillanatban, köszönhetően elsősorban egy kocsmányi tengerész szíves vendéglátásának, találkoztam Hangával. Hanga nem volt sem fiatal, sem szép, csak erős és okos, pont elég okos, hogy megértse a következmények nélküliségben rejlő szépséget. Nekem pedig egy test kellett, akit én szakíthatok el magamtól, ahogyan azt a másikat nem tehettem, eljátszva az egész, szörnyűséges rituálét újra; ám ezúttal a kormány az én kezemben lesz, s nem a Sorséban. Hangának, azt hiszem, mindegy.
Azt hiszem.
Mindegy.
friss gondolatok