Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A történetek végezetül mindig összeérnek.

Picalatron, A.D. 1596.

kisdedeket óvó tekintetünk pörőlyének csapása

Vigyázat, fölnőtt tartalom!


Az itt megjelent írások fogyasztása csakis intelligenseknek javallott!

friss gondolatok

  • látjátok feleim szümtükkel: Nem Bálint András, hanem Tóth Benedek volt a másik főszereplője a filmnek. (2013.11.01. 18:52) hanga
  • látjátok feleim szümtükkel: Van egy ilyen című film ( Venczel Vera és tanál Bálint András voltak a főszereplők ), és talán eg... (2013.10.31. 16:25) hanga
  • vészmadár (pica pica): @látjátok feleim szümtükkel: nem ismerem, de fejtsd ki. (2013.10.30. 16:25) hanga
  • látjátok feleim szümtükkel: Erről az Egy szerelem három éjszakája jutott eszembe. Kitudjamiért. (2013.10.29. 19:31) hanga
  • vészmadár (pica pica): @Lantániusz: az nem is, de az igen, hogy mihez kezd egy kalap szarral. (2013.10.10. 15:50) különbség
  • Utolsó 20

a Vészmadár dalai a Hosszú Földről


2012.05.21. 08:44 vészmadár (pica pica)

kereplő

Címkék: pierre

- Szép reggelt, rabbi!
- Neked is, Pierre fiam. Szép flamingó. Mire kell az neked?
- Varjút akartam, de ez sokkal szebb.
- És mire kell a varjú?
- Nem kell, már van flamingóm.
- És ha nem volna flamingód? Akkor mire kellene a varjú?

- Hogy ne maradjon üres a flamingó helye.

9 komment

2012.02.21. 10:47 Vendel, a Púpos

széljegyzet

Címkék: brunette pierre arnulf

A jó Vészmadár, a mindenkor mulattató! Olvasom mosolyogva avítt pergamenre rótt feljegyzéseit, lócáján ücsörögve, miközben egykori kupájából szürcsölöm tavalyi termesztésű borát, s hogy egykorvolt asszonya, a jó Brunette nem combomon pihen, annak talán csak időnek előtte való megnyilatkozásom az oka. S lám, az emlékezés míly hasznos, és a lélek jókedvének emeltyűje lakozik abban: szemembe ötlik, hogy neves dalnokunk bizony krónikájának első napjai óta adósunk egynéhány történettel, melyeket látszólag a krónikás szertelen kedve s szanaszét figyelme mulasztott orrunkra kötni. Én azonban - a cselekedetek szem- és fültanújaként - bizton tudom, hogy a túlzott szemérem és a krónikásnál olyannyira nem helyénvaló szégyenérzet munkált csupán a szándékban.
 Azon a nevezetes első napon csak én figyeltem fel a tömegben gyáván megbújó dalnokra, ki hóna alatt hosszúföldi kobozzal, elgondolkodva majszolt egy tál vöröslő epret, s látható érdeklődéssel figyelte a Szaretető alabárdosainak dicstelen munkáját. S minthogy kurtára kívánom fogni az emlékezés fonalát, hát csak annyit tudj, de azt tudd jól: nem a Szélhajtó Pierre volt az egyetlen, ki akkor - szándéka ellenére - az uraság előző napi ebédjében meghempergettetett. Asszonyi sírás, könyörgés és élesre fent kardoknak torkához szorítása tette a dalnokot oly annyira találékonnyá, s nem - miként azt elhallgatásával sugalmazza - véle született tálentuma.
 

Az igazság is keserű kenyér.

Szólj hozzá!

2011.09.16. 11:51 vészmadár (pica pica)

felesleges

Címkék: pierre tippan

- Szép reggelt, szomszéd!
- Adj isten, Pierre!
- Milyen az új karnis?
- Hát végül is remek. Fent van és karnis.
- Fent van és karnis?
- Igen. Nagyjából-egészéből ennyit tud.
- Majom!
- Hát akkor isten vele.

4 komment

2011.06.07. 14:16 vészmadár (pica pica)

a titkon leselkedés mesterének gyűjtéséből való rövid párbeszéd az időknek változásáról

Címkék: pierre

 - Mit csinálsz, Pierre drágám?
 - Mit csinálok, mit csinálok...? Vérző szívem sebére tépett rozmaringok ágyását egyelem.
 - Jó, hát akkor én inkább nem is zavarok.
 - Tulajdonképpen de.
 

3 komment

2011.05.13. 21:04 vészmadár (pica pica)

mindennapi kis félreértéseink

Címkék: pierre fadenkugel hanula

- Szép napot, rabbi!
- Szép napot neked is, Pierre!
- Mi ez a csúnya seb a kezeden, öreg barátom?
- A jó Fadenkugel mester kutyája harapott meg.
- És miért nem kötözted be legalább?

- Sajnos nem tudtam, mert elfutott. 

Szólj hozzá!

2011.03.29. 12:19 vészmadár (pica pica)

kicsit furcsa

Címkék: pierre tippan

 Végső soron sokkal könnyebb elviselni, hogy egy másik férfi hálja el az éjt asszonyoddal, mint ha azt látnád, boldog mosollyal, kéz a kézben a Szélhajtó Pierre almás rétesét majszolják a piacon kódorogva. 

Szólj hozzá!

2010.04.10. 20:07 vészmadár (pica pica)

a furfang

Címkék: pocok brunette bendegúz pierre marlene marcelle gelatti fadenkugel hanula gabrielle

  Múlt őszön Brunette-em úgy vélte, tekintettel a házunkban élő két, egyre borzasabb és mind terebélyesebb hátsójú medvére, ideje lenne kis nyári lakunk némely berendezési tárgyát - különös tekintettel a szemében haszontalanokra - elkótyavetyélni valamiképp. Felette hosszú harcok - s az ölelkezésben kényszerűen beálló néhány napos szünet - után végül az alig fél szekérnyi bútort, rozsdás fegyvert és a két zsák, egérrágta pergamenre írt firkálmányt, melyek újdonat korukban dallamok töredékeinek magam esze alkotta rendszerű lejegyzései voltak még, talyigára kötöztem, s nem kevés fáradtsággal lefuvaroztam a picalatroni főtérre. A szegény idejekorán - s úgy vélem, a temérdek vaj és a túlzott kényeztetés okozta tunyaságban - őseihez megtért Bendegúz szobrának tövébe terveztem kipakolni az elajándékozásra szánt portékát.
 A bolond Gelatti persze azonmód gyanakodva kezdte figyelni, nem egy újabb Kászár igyekszik-e a téren néki kijáró jogoktól őt megfosztani. A szép Marlene is egyből arra talált magának dolgot, s kedves nővérének hogyléte iránti heves érdeklődésében most sem mulasztotta el kioldozva felejteni a kebleit csekélyke reménnyel megregulázni igyekvő pruszlik zsinórját. A vén Hanula a napról napra mindinkább kórsággal sújtott egérre hajazó ábrázatú Pocok kádival karöltve rótta a téren a gondolkodás szokott köreit, s még szerencse, hogy az undok sertések iránti közös utálatuk mindig kellő nyugvópontot jelenthetett vitáik során. A Szélhajtó Pierre Határról hazatérő dagadt fia szuszogva most arcát a lóitatóba, s Marlene-re pillantva arca is mindinkább arabs ménre emlékeztetve kezdett megnyúlni, szemei kikerekedtek, s hideg verejték lepte rakott szekérnyi testét.
 Szokatlan szelektől mentes és rendkívül közönséges nap volt hát. Brunette-emmel való kibékülésem öröme még mindig ágyékomban bizsergett, mikoron nekiálltam az ajándékok kipakolásának. Darabonként alaposan megforgatva szemléltem a portékát, s dícsérő megjegyzéseket fűzve minden egyes darabhoz, akárha falusi kikiáltó, ajánlottam életem emlékeit az odasereglő szájtátiaknak. Persze aki nálam jobban ismeri a Hosszú Föld konok népét, tudhatta már azt, mire nekem három nap fagyoskodás után kezdett csak elmém ráhibázni.
 Hazatértem hát nyári lakomba, s Brunette-em két langyos combja közt nyugtatva elmém, végül fényesség gyúlt a koponyámban. Reggel aztán vidáman fütyörészve leballagtam újfent Bendegúz farka tövébe, s az éjjel sebtiben eszkábált táblára jóféle római vörösólom festékkel felírtam, hogy az egész kupac 100 arany ellenében elvihető, melyet három napos elkövetkezendő távollétem alatt a kocsmárosnál lehet nevemre letétbe helyezni.

 Egy jó pikárd pint égetett bort kértem Fadenkugel mester portájára betérvén, a régi barát jogán, s mire a szó és a pint végére érvén felálltam az asztaltól, a kipakolt kacatoknak - s persze híjján a 100 kikötött aranynak - immáron hűlt helye volt. 

Szólj hozzá!

2010.02.25. 18:21 vészmadár (pica pica)

a bolondkirály

Címkék: pierre vendel arnulf marcelle

 Tavaszelő ünnepének közeledtével a két város minden valamire való férfiúja a farsangheti bolondválasztásra készülődik. Habár eredendően a férfinép alkalmasságának és rátermettségének ünnepe volna ez, igen régi hagyomány az, hogy a két ellenlábas egy-egy ifjút állít ki versengésre, a többiek pedig a maguk városának bajnokát igyekeznek győzelemre segíteni, ki így, ki úgy.
 A Szélhajtó Pierre két héttel a nagy megmérettetés előtt már csak a picalatroni leendő bajnoknak hajlandó hószín lisztből gyúrt kalácsot mérni, s ugyanakkor naponta nagy szakajtó köménymagos pogácsát küldet a lucretiai szegények megsegítésére azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az ellenlábas jelölt háza népének orra alá - mondjuk így - borsot törjön. Marcelle minden éjjel a Határ átellenes oldalán taglózza le a tömeges halálban éppen soron következő jószágot, s amikor a hajnal előtt három órával ilyetén módon felvert jó lucretiai jámborok kiegyenesített kaszával felszerelkezve tiltakoznak, a ma született bárány ártatlanságával pislog értetlenül - de immáron a Határ honos oldaláról - a dühöngőkre.
 Púpos Vendel persze szintúgy nem ma látott először normann hajó gyomrában ánglius cafkát nyelet rumért térdre hullni, s tudja, a jó pap is csak holtig él. Eképpen aztán egy álmos reggelen a Szaretető ilyenkor szokásos megvesztegetésére már előkészített kosarainkat mintha a föld nyelte volna el s köpte volna aztán ki undorral; nyüzsgő férgek lepték az ajándékba szánt  fehér kenyeret, s a jó bajor seritalban egy sánta toklyó frissen levágott szemérme úszkált. Napirendre került immáron a gyalázkodó levelek mind sűrűbb galambszárnyra bocsátása, s úgy tapasztaltam, semmi oly lelkesítően nem hat az írástudók számának növekedésére, mint e nemes választás közeledte. A legsötétebb szellemi napfogyatkozásban tespedő paraszt is kötelességének tekinti ilyen időkben, hogy legalább egy szépen faragott négysoros madrigállal emlékezzék meg a szomszédos pásztor jó édes anyjának és kedvenc kecskéjének szerelméről.
 

 A változatlanság néhanap gyönyörködtet.

Szólj hozzá!

2010.01.24. 17:31 vészmadár (pica pica)

az árok

Címkék: pocok pierre vendel renard arnulf marcelle méregkeverő

 A város és a Lucretia néven ismeretes ganéjkupac között félúton hosszú, lusta folyóként tekergőző árkot ásott az ősi gyűlölet. Félvén, hogy a másik akol bűze saját veteményünket is elrohasztja, fáradtságot nem ismerő munkával ragadott ásót, lapátot egykor ifjú és vén, s a Hosszú Föld eme két, színre és formára oly egyképű szegletét öles árokkal osztották ketté. Eképpen aztán az isteni rend folytán össze nem növő két fél immáron az ember szellemévell is összehangzó formát öltött. Az árok partján búsan merengő fűzfák kókadoznak, ágaikról filozófusképű barnakányák lesik az alant úszó dögöket. Zivataros napokon felfordult gyomorra hajazó sárfolyam béleli az árkot parttól partig, s a szürkén kavargó víz nyugtalanságot lop az emberi szívekbe.
 Múlt őszön, egy esős hajnalon apró mózeskosár úszott a szennyes árral. Pierre uram mihaszna unokája hozta a hírt futva, már amennyire apja briósán hízlalt hátsója csak engedte. A város színe s java kivonult az árokhoz, vagy ahogy itt mondják, a Határhoz. Ekkorra már a lucretiai fattyakat is odaette a spanyol kórság, s többen csáklyát és kötelet is hoztak magukkal. Mi magunk is alaposan felszerelkeztünk, elvégre köztudott, hogy a talált gyermek azé, kinek az Úr adja, s ha az ő szándékának megfelelően a jó lutheránusok számát gyarapítani hivatott, úgy a Sors eszközéül bizonyára csakis a derék picalatroniakat rendelé. Púpos Vendel azonmód égre emelte tekintetét, s fajtájának gőgjével, mely önhittségében maga tévedhetetlenségét hirdeti, kérte az Úr áldását mindkét gyülekezetre.
 E sértést Marcelle és a Méregkeverő váltott szitkokkal torolták a túlpartról, s a Pocok kádi rücskös valagára esküdtek, a Vendel kezében szorongatott csáklyát orrlyukán át tolják le a torkán. A lucretiai cipészmester erre mesebeli kaptafáját vágta a Hóhér fejéhez. Szó szót követett, s hamarosan kapák, kaszák, péklapátok és halászhálók szálltak a hajnali ködben át és tova. Mikor aztán az első letépett füleket dobták az immár vérmocskos vízbe, a Szaretető talpasai számszeríjat ragadtak, s egykettőre békére intették a feleket, kik így, nem révén kellően elszántak a hatalommal való ilyetén hadakozásra, dolgukat végezve hazaballagtak.
 

 Nyári lakomban különben egy gyermek és a mellé fogadott dajka igen kényelmesen megférhet. Úgy hiszem leghelyesebb, ha zsidónak nevelem. 

2 komment

2009.09.06. 09:57 vészmadár (pica pica)

zigano

Címkék: pierre arnulf marcelle gelatti hugette

 A Szélhajtó minap egy tál eper birtoklása fölött kialakult vita során zigano-nak nevezte a szép Marcelle-et. Marcelle-ben persze egyből felhorgadt az a hugenotta vére, s habár tény, hogy anyja, a nagyseggű Hugette egy szál csatakosra izzadt lenvászon ingben, mezítláb érkezett Picalatronba 50 esztendőnek ezelőtte, s tavaly ősszel arannyal kivert ébenfa ládában távozott, no de a jó szerencse csak nem tolvajlás még!
 Mert ha még legalább csupán pápistának, eretneknek, Mózeshitűnek vagy szarevőnek neveztetik Marcelle, no de éppen ziganonak! Tagadhatatlan, hogy az apja provanszál vére arcszínében megmutatkozik, és az övénél göndörebb fürtöket talán Apollon sem viselt, s ha belegondolunk, mindenki az, kinek a köz őt mondja. Végtére is, ha elégséges lenne csupán a magunk szava, mire jutna a világ?
 A vita során megemlíttetett Marcelle valamennyi ismert felmenője. Különösen nagy hangsúlyt kapott egy 30 esztendővel korábbi nap, mikoron is a nagyseggű Hugette júliusi somba harapott képpel ment be az istállóba, s fertályóra múltán arcán az angyalok mosolyával jött elő, felettébb rendezetlen hajjal. A fertályóra ideje alatt a bolond Gelatti, ki maga is a kérdés szakértője, az üzekedő mén nyerítését vélte az istállóból kihallani. Pierre a vita során következetesen lófejűnek nevezte a mészárost, míg ellentételezésül a "szarevő liszthabaró" ragadt Pierre nevéhez állandó jelzőként.
 

 Valamiért eszembe ötlött egy dal, mely a vitatkozó feleket emlékeztette a jó Arnulf származására. Miért, miért nem, vacsorámat már magamban költöttem el. 

1 komment

süti beállítások módosítása