Láttam a meztelen koldust
Verset róni a kőbe.
Láttam a hős vezért:
Az út szélén táncra kérte kedvesét,
S csak szédült egyre körbe.
Láttam a szenvtelen bölcset:
Arcán már döghalál,
Összefont két kezén
Izzadt a vak remény,
S zengte az Úr dalát.
Láttam a végtelen tengert:
Zúgott a fekete ár.
S e jégből gyúrt szörnyeteg
Hasztalan görgetett
Egy moccanatlan, rég fáradt sirályt.
friss gondolatok