Nem szeretem a flagellánsokat. Ugyanakkor be kell látnom, nincs hiábavalóbb próbálkozás, mint az évente egyszer, nyárelőn a bájos Picalatronon áthaladó, vérmocskos portól és verejtéktől bűzlő flagelláns menetet leköpve, szidva és bikacsökkel ütlegelve megalázni. A dolog - természetükből adódóan - sosem vezethet célra. Inkább öleld őket a kebledre és hívd be őket hajlékodba.
A szenvedésben kéjelgő - akár az, ki kirakatba teszi nagylelkűségét - önmaga szobrába szerelmes. Azt kell ledöntened.
friss gondolatok