Te szegény, te szegény, te szegénynél is szegényebb! Hát nem tanított meg a loyolai? Isten nem bottal ver. S még inkább: hát ki vagy te, hogy az Úr figyelmére igényt tarthatsz? Azt hiszed, más dolga sincs, mint a te semmire való porhüvelyed kínzatásával múlatni az időt? Te bolondnál is bolondabb! Csak az ördög játszott veled, mikor elmédbe plántálta a hiúságot, hogy az ember emberre sújtó gonoszságánál több, magasztosabb, mi tested kínjait okozta. Te marhánál is marhább! Nézz egyszer az életedben a földi hívság elefántcsont fehérjével bevont bőrű Krisztusod szeme közé, a rubintokkal kirakott kereszten és az aranyban fuldokló oltárodon túl! Hát nem tanított meg a loyolai? Te vétkesnél is vétkesebb, te szegény!